A leopárd híres alkalmazkodóképességéről- tökéletesen kifejlődött érzékeinek, valamint mintázatának köszönhetően észrevétlen marad, ha kell. Bár a leopárd az erdőségeket részesíti előnyben, más területeken is otthonos, legyen az akár félsivatag, akár közvetlenül a hóhatár alatt elterülő, növényzet nélküli pusztaság. Szőre színe a halványsárgától a feketéig változhat.
Életmód:
A leopárd idelye nagy részét magányosan tölti, rendszerint jól körülhatárolt revírjén belül. Kivételt képez a párzási időszak, és amikor a nőstény a kölykeit neveli. Ha ugyanazon a területen túl sok vadászó leopárd tartózkodna, hosszú időre kipusztítanák vagy elűznék a zsákmányállatokat. Mint a macskafélék családjának más tagjai, a leopárd is a vizeletével jelöli ki területe határait, egyes fákat pedig "karomjegyével" lát el. Ahol sok vad található, ott a vadászterületek is kisebbek, mint a vadban szegényebb területeken. A hímek rendszerint nagyobb területeket " birtokolnak", mint a nőstények , és gyakran keresztezik egy vagy több nyőstény területét.
A leopárd és az ember:
Szőrének egyedülálló szépsége miatt a leopárdot hosszú időn át vadászták. A 60-as évek elején a Kelet- Afrikában leölt állatok számát 50 000- re becsülik. A leopárd ma már a védett fajok közé tartozik, de még ma is vadásznak rá csordagatózdák, birkapásztorok és vadorzók. Jóllehet a leopárd az ember által tartott jószágot is elragadja, a gazdák felismerték, hogy hasznos állat, mert korlátozza a földek termését pusztító páviánok és vaddisznók számát. Azokon a helyeken, ahol a leopárdot kiirtották, ezek az állatok jelentős károkat okoztak.
Szaporodás:
Ha a nőstény párzásra kész, hat vagy hét napig együtt csatangol egy hímmel, amelyet ebben az időszakban a nőstény fákon hagyott vizeletének szaga csalogat. Párzás után a hím visszatér területére. Sem a kölykök születésével, sem felnevelésükkel nem törődik. A kicsik rövid, 3 hónap vemhesség után jönnek világraegy jól elrejtett vackon. A hosszab kihordási idő akadályozná a nőstény zsákmányszerző képességét, és ennek következtében sem magát, sem pedig kicsinyét nem tudná táplálni. A kölykök születésükkor még picik, segítségre szorulnak, tömegük mindössze 430- 570 g. Egy elléskor hat kölyök is a világra jöhet, rendszerint azonban csak egy- kettő marad meg. A zavaroskék szemek, melyek valamennyi macskaféle kölykére jellemzőek, csak kilenc nap múlva nyílnak ki. Ebben az időszakban a szőrzet pontocskái olyan sűrűn ehlyezkednek el egymás mellett, hogy a kis leopárd első ránézésre egysínűnek tűnik. A kölykök rendszerint két évig maradna anyjuknál, aki néhány nap után új rejtekre viszi őket, hogy ne váljanak az oroszlánok, hiénák vagy akár a hím leopárdok áldozatává. Ebben az időszakban tanulják meg a kölykök a zsákmányszerzés és az önellátás fortélyait.