Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó

Sok szertettel köszöntök minden kedves látogatót az oldalamon!!! Remélem mindenki talál az érdeklődésének megfelelő leírást.

Árpád-ház (~895–1301)

  Uralkodott Megjegyzések
Árpád-házi fejedelmek (Magyar Fejedelemség)
Árpád
(* 845 k.; † 907 jún.)
~895–907[1]
 Álmos vezér
(* 819; † 895) fia
~907–970
 A fejedelmek közötti hatalomváltás ideje nem tisztázott.[2] Egymást követték valószínűleg:
  • Tarkacsu, Árpád fia
  • Jeleg, Tarkacsu fia (vagy Ezeleg, az unokája)
  • Felicsi, Jutocsa fia, Árpád unokája (meghalt 950 körül?)
  • Taksony, Zoltán fia, Árpád unokája (meghalt 970 körül?)
Géza
(* kb. 949; † 997 febr. 1.)
~970–997
 Taksony fia
Vajk (utóbb I. István)
~997–1000
 Géza fia
Árpád-házi királyok (Magyar Királyság)
I. (Szent) István
(* 975 k.; † 1038 aug. 15.)
1000–1038
(Orseolo) Péter
(* 1011; † 1046/1059) (először)
1038–1041
 A velencei dózse fia, I. István unokaöccse
(Aba) Sámuel
(* 990 k.; † 1044 júl. 5.)
1041–1044
 I. István sógora (vagy unokaöccse)
(Orseolo) Péter (másodszor)
1044–1046
I. András
(* 1013; † 1060 dec. 6.)
1046–1060
 Taksony dédunokája, I. István unokaöccsének, Vazulnak a fia
I. Béla
(* 1015; † 1063 szept. 11.)
1060–1063
 I. András öccse
Salamon
(* 1053; † 1087)
1063–1074
 I. András fia
I. Géza
(* 1039 k.; † 1077 ápr. 25.)
1074–1077
 I. Béla fia.
I. (Szent) László
(* 1040 k.; † 1095 júl. 29.)
1077–1095
 I. Géza öccse
(Könyves) Kálmán
(* 1070 k.; † 1116 febr. 3.)
1095–1116
 I. Géza fia
II. István
(* 1101; † 1131 márc. 1.)
1116–1131
 Kálmán fia
II. (Vak) Béla
(* 1108; † 1141 febr. 13.)
1131–1141
 I. Géza unokája, Kálmán Álmos nevű öccsének fia
II. Géza
(* 1130; † 1162 máj. 31.)
1141–1162
 II. Béla fia
III. István
(* 1147; † 1172 márc. 4.)
1162–1172
 II. Géza fia. Két nagybátyja is fellépett ellene ellenkirályként bizánci támogatással:
III. Béla
(* 1148; † 1196 ápr. 23.)
1172–1196
 III. István öccse
Imre
(* 1174; † 1204 nov. 30.)
1196–1204
 III. Béla fia
III. László
(* 1201; † 1205 máj. 7.)
1204–1205
 Imre fia
II. András
(* 1177; † 1235 szept. 21.)
1205–1235
 Imre öccse
IV. Béla
(* 1206; † 1270 máj. 3.)
1235–1270
 II. András fia
V. István
(* 1239 okt. 18. előtt; † 1272 aug. 6.)
1270–1272
 IV. Béla fia
IV. (Kun) László
(* 1262 aug.; † 1290 júl. 10.)
1272–1290
 V. István fia
III. András
(* 1265; † 1301 jan. 14.)
1290–1301
 II. András unokája, vele férfiágon kihalt az Árpád-ház

Interregnum (1301–1308) [szerkesztés]

  Uralkodott Megjegyzések
Az interregnum királyai vitatott legitimitású uralkodók. Az egyes tartományurak (avagy kiskirályok) hatalma oly mértékben megnőtt, hogy a királyi uralom jóformán jelképessé silányult. Az ország valódi urai ebben az időben:
Csák Máté (* 1260 k.; † 1321 márc. 18.),
Aba Amadé (* 1240?; † 1311 szept. 5.),
Borsa Kopasz Jakab (* ?; † 1317 júl.),
Kőszegi Henrik (* ?; † 1309/1310),
Kán László (* ?; † 1315 aug. előtt),
Babonić István (* ?; † ?) nemzetségei.
Vencel
(* 1289 okt. 6.; † 1306 aug. 4.) (azaz László)
1301–1305
 a Přemysl-ház utolsó fiági tagja, cseh és lengyel király (1305–1306), leányágon IV. Béla ükunokája.
Ottó
(* 1261 febr. 11.; † 1312 szept. 9.)
1305–1307
 a Wittelsbach-ház tagja, Alsó-Bajorország hercege, leányágon IV. Béla unokája.

Anjou-ház (1308–1387) [szerkesztés]

  Uralkodott Megjegyzések
I. Károly
(* 1288; † 1342 júl. 16.) (Károly Róbert)[3]
1308–1342
 Leányágon V. István dédunokája, az Anjou-ház magyarországi ágának megalapítója[4]
I. (Nagy) Lajos
(* 1326 márc. 5.; † 1382 szept. 10.)
1342–1382
 Károly fia, 1370-től Lengyelország királya is
Mária
(* 1371; † 1395 máj. 17.)
1382–1387
 Lajos lánya.[5] 1385-ben ellenkirály lépett fel ellene:[6]

Vegyesházi királyok (1387–1526) [szerkesztés]

  Uralkodott Megjegyzések
Luxemburgi-ház
Zsigmond
(* 1368 febr. 14.; † 1437 dec. 9.)
1387–1437
 Mária férje, német király (1410–1433), cseh király (1420–1437), német-római császár (1433–1437)
Habsburg-ház
Albert
(* 1397 aug. 10.; † 1439 okt. 27.)
1437–1439
 Zsigmond veje, cseh és német király (1438–1439)
Jagelló-ház
I. Ulászló
(* 1424 okt. 31.; † 1444 nov. 10.)
1440–1444
 III. Ulászló néven lengyel király is (1434–1444). Ellenkirályként léptették fel ellenében Albert utószülött fiát:[8]
Habsburg-ház
V. László
(* 1440 febr. 22.; † 1457 nov. 23.)
1445–1457
 Albert utószülött fiát Ulászló halála után a rendek elismerték királyuknak (1445), de ő akadályoztatva volt[10], a rendek tehát kormányzót választottak a helyettesítésére:
  • Hunyadi Jánost
    (* 1407; † 1456 aug. 11.) (1446–1452).[11] Az ő halála után
  • Cillei Ulrik
    (* 1406; † 1456 nov. 9.) főkapitány (1456) következett.[12] Halála után a király kényszerből kinevezte
  • Hunyadi Lászlót
    (* 1433; † 1457 márc. 16.) főkapitánnyá (1457).[13] Az ő halála után nem neveztek ki új főkapitányt.
Hunyadi-ház
I. Mátyás
(* 1443 febr. 23.; † 1490 ápr. 6.) (Mátyás király)
1458–1490
 Hunyadi János kisebbik fia, akit a Mátyás bátyját megölető, utód nélkül elhalt László király után a Hunyadi-párt meghívott a magyar trónra
Jagelló-ház
II. Ulászló
(* 1456 márc. 1.; † 1516 márc. 13.)		 1490–1516 I. Ulászló unokaöccse, Albert vejének a fia és I. Mátyás feleségének a 2. férje. Cseh király (1471–1516)
II. Lajos
(* 1506 júl. 1.; † 1526 aug. 29.)		 1516–1526 II. Ulászló fia, magyar és cseh király, a mohácsi csatában esett el

Három részre szakadt ország (1526–1699) [szerkesztés]

Az ország az 1526-os mohácsi vereséget követően előbb két, majd Buda 1541-es török elfoglalásával három részre szakadt. Az ország középső, Hódoltságnak nevezett részét a törökök fokozatosan szállták meg. Északon és Nyugaton az úgynevezett Királyi Magyarország Habsburg fennhatóság alá került, Keleten pedig a középkori erdélyi vajdaságból és hozzá kapcsolódó részekből (Partium) létrejött előbb a keleti Magyar Királyság, majd az 1570-es speyeri szerződéssel az Erdélyi Fejedelemség.
Királyi Magyarország
Uralkodott Megjegyzések
Habsburg-ház
I. Ferdinánd
1526–1564
 II. Lajos sógora[14], cseh király (1527–1564), német-római császár (1556–1564)
Miksa
1564–1576
 I. Ferdinánd fia, II. Miksa néven német-római császár és cseh király (1564–1576)
Rudolf
1576–1608
 Ferdinánd fia. Német-római császár és cseh király (1576–1612)
II. Mátyás
1608–1619
 Német-római császár és cseh király (1612–1619)
II. Ferdinánd
1619–1637
 Német-római császár és cseh király (1619–1637)
III. Ferdinánd
1637–1657
 II. Ferdinánd fia, német-római császár (1637–1657)
I. Lipót
1657–1705
 III. Ferdinánd fia, német-római császár (1657–1705)
keleti Magyar Királyság
Uralkodott Megjegyzések
I. János
(* 1487 febr. 2.; † 1540 júl. 22.)
1526–1540
 Korábban erdélyi vajda
II. János
(* 1540 júl. 18.; † 1571 márc. 14.)
1540–1570
 Szapolyai János fia, választott király. [15] Kiskorúsága idején nevében
Erdélyi Fejedelemség
Uralkodott Megjegyzések
János Zsigmond
1570–1571
 A korábbi király 1570-től az újonnan alakult Erdélyi Fejedelemség első fejedelme.[18]
Somlyai Báthory István
(* 1533 szept. 27.; † 1586 dec. 12.)
1571–1586
 Lengyel király is (1576–1586)
Somlyai Báthory Zsigmond
(* 1572; † 1613 márc. 27.)
1588–1597,
1598–1599,
1601–1602
 Báthory István unokaöccse, többször is lemondott, majd visszatért.
Somlyai Báthory András
(* 1566; † 1599 nov. 3.)
1599
 Báthory Zsigmond unokatestvére
Vitéz Mihály
(* 1558; † 1601 aug. 9.)
1599–1600
 Havasalföldi fejedelem (1593–1600), a Habsburgok híve
(idősebb) Siménfalvi Székely Mózes
(* 1553; † 1603 júl. 17.)
1603
 Székely kapitány, török támogatással lépett trónra
Kismarjai Bocskai István
(* 1557 jan. 1.; † 1606 dec. 29.)
1605–1606
 Magyarország választott fejedelme (1605)
Felsővadászi Rákóczi Zsigmond
(* 1544; † 1608 dec. 5.)
1607–1608
 Bocskai erdélyi gubernátora
Somlyai Báthory Gábor
(* 1589 aug. 15.; † 1613 okt. 27.)
1608–1613
 Somlyai Báthorhy István váradi kapitány fia, az ecsedi ág birtokainak örököse
Iktári Bethlen Gábor
(* 1580 nov. 15.; † 1629 nov. 15.)
1613–1629
 Magyarország választott királya (1620).
Brandenburgi Katalin
(* 1604 máj. 28.; † 1649 aug. 27.)
1629–1630
 Bethlen Gábor özvegye, lemondatták.
Iktári Bethlen István
(* 1582; † 1648 jan. 10.)
1630
 Bethlen Gábor öccse, lemondott.
Felsővadászi (Öreg) I. Rákóczi György
(* 1593 jún. 8.; † 1648 okt. 11.)
1630–1648
 Rákóczi Zsigmond fia.
Felsővadászi II. Rákóczi György
(* 1621 jan. 30.; † 1660 jún. 7.)
1648–1657,
1658-1659,
1659–1660
 I. Rákóczi György fia.
Kisrhédei Rhédey Ferenc
(* 1611; † 1667 máj. 13.)
1657–1658
Nagybarcsai Barcsay Ákos
(* 1610 k.; † 1661 júl. eleje)
1658–1660
Gyerőmonostori Kemény János
(* 1607 dec. 14.; † 1662 jan. 22.)
1661–1662
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály
(* 1632 nov. 3.; † 1690 ápr. 15.)
1661–1690
Apanagyfalvi II. Apafi Mihály
(* 1676 okt. 13.; † 1713 febr. 1.)
1690
 I. Apafi Mihály fia, az utolsó választott fejedelem.[19]
Késmárki Thököly Imre
(* 1657 szept. 25.; † 1705 szept. 13.) a bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
Felsővadászi II. Rákóczi Ferencet
(* 1676 márc. 27.; † 1735 ápr. 8.) az általa vezetett szabadságharc (1703–1711) során előbb Erdély (1704), majd a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmének választották (1705).
Az ónodi országgyűlés 1707-ben trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.

Habsburg-ház (1699–1918) [szerkesztés]

A Habsburg-birodalom részeként.
Magyarország a török uralom alól való felszabadítása nyomán (1683–1699) teljes egészében a Habsburg-dinasztia uralma alá került. Bár a Magyar Királyságot és az Erdélyi (Nagy)Fejedelemséget 1867-ig nem egyesítették, mindkettő élén a Habsburg uralkodó állt.
Név Uralkodás Megjegyzés
Habsburg-ház
I. József 1705–1711 I. Lipót fia.
III. Károly 1711–1740 I. József öccse.
Mária Terézia 1740–1780 III. Károly lánya – férfiágon kihalt a Habsburg-család. Mária Terézia férjével, Lotaringiai Ferenccel megalapította a Habsburg–Lotaringiai-dinasztiát.
Habsburg–Lotaringiai-ház
II. József 1780–1790 Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc fia. Nem koronáztatta meg magát. („Kalapos király”)
II. Lipót 1790–1792 II. József öccse.
I. Ferenc 1792–1835 II. Lipót fia.
V. Ferdinánd 1835–1848 Ferenc fia.
1848-49-es forradalom és szabadságharc.

1849. április 14-én a debreceni országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította a Habsburg-dinasztiát.
Ezt követően Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.

Ferenc József (1848)1867–1916 V. Ferdinánd unokaöccse. Csak 1867-ben a kiegyezés betetőzéseként koronázták meg.
IV. Boldog Károly 1916–1918 Ferenc József unokaöccse,
Oldal: Magyar királyok
Házikedvencek, szórakozás, és minden ami jó - © 2008 - 2026 - szandra-hannah.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat